Archive for Tortenetek

Az életünk értelme….

…..válaszolta Mesi a kérdésemre,hogy mi a mai nagy ifi témája. A téma a tegnapi estére vezethető vissza amikor is, Orsi, Eszti, Bubi, Erika, Tekla, Boti és jómagam Fácánt játszottunk, amiből persze én távozhattam elsőnek, s így kerültem a másik értelmiségi csoportba, (az első a Fácános csapat, mert ahhoz, hogy ne ess ki, először is értelmiség kell legyél, bő szótárral kell rendelkezzél , s keménynek is kell lenned, hogy te blokkolj, s ne más téged), ahol ezt már nagyban boncolgatták Mesi. Tünde, Piki és István, s így jómagam is csatlakoztam pár percig, míg nem kezdtem vándor lenni, s hol egyik csoportnál voltam, hol másiknál, míg mind kettötől elmaradtam.

Miután választ kaptam a várva várt kérdésemre két csoportot alkottunk, ahol az egyik csapattól Dávidról s az ó kiválasztásáról hallottunk, a másikban pedig Saulus kiválasztásáról. Minden jelenlévő elmondta ezt követően, hogy mi az ő életének az értelme, beszéltünk arról, hogy mi van, ha nem azt végzed amit kéne, vagy még nem találtad meg igazából az életed értelmét, akkor mindaz amit jelenleg teszel, vagy tettél, mielőtt az életed célját követted volna, hiába való? A következtetés mindenképp az volt, h semmi sincs hiába, mindenek egy meghatározott, fontos, s építő jelege van. Bizonyára vannak dolgok amikre nem vagyunk büszkék előző életünkből, de azok is hozzánk tartoznak s kétségtelenül okultunk belőlük.

A másik kérdés, az az volt, hogy ha már tudjuk mi életünk célja azt meghatározhatjuk úgy is, hogy boldogság, e két fogalom között tehetnénk egyenlő jelet? A válaszok eltértek, volt aki igennel s volt aki nemmel válaszolt. Boldoggá tehet minket ha láttunk egy gyönyörű festményt vagy meghalljuk a madarak csiripelését, de ez nem föltétlenül életünk célja, hogy most festményeket nézzünk egy életen át. Aztán az élet értelmétől eljutottunk, hogy mennyire fontos, hogy férfivá és nővé alakuljon egy ember, s hogy a cölibátus valójában mekkora csodálatos dolog, s az öngyilkosok, miért fosszák meg magukat, az egyik legcsodálatosabb ajándéktól, s életünk egyik alapvető értelmétől, magától az éléstől. Mindezek közben, a tea és a sajtós harapnivaló rohamosan fogyott.

Végkövetkeztetés képen, arra jutottunk, hogy a szerzetesek megtalálják a lelki nyugalmuk s békéjük, s ezt nagyon is mosolygós arcukkal felénk közvetítik. Ugyanakkor az élet az egyik alapvető élet értelem, a másik pedig, az emberi kapcsolatok, legyen az a család, a mostani vagy a közeljövőben alakított vagy éppenséggel a barátok akik minket körülvesznek Brassóban és Kolozsváron egyaránt…..

Egy kislány élete….

Egy fagyos, didergő őszi napon kezdődőt az egész, November 5-én egy kis újszülött osztályon érkezett a világra, s már akkor is tudta, hogy mi vár rá, nem a legbékésebb időben választotta a születési időpontját, s a szülei mégis legcsodálatosabb házassági évfordulói ajándékaként látta meg a napvilágot.

Sokan várták érkezését, első unokaként, tejben vajban fürdették, s mégse egy elkényeztetett gyereket neveltek nagyszülei belőle, hanem inkább egy olyan lányt, aki sose félt érzelmekről beszélni, addig amíg nem értette meg, hogy minden ember egy külön, miniatűr világban éli le egész életét, míg erre rájött, addig gondtalan gyerek, mindenki örömét gyarapító személyként elvegyülve a tömeg között élt.

Kicsi korától, olyan személyekkel ismerkedett meg, akikről kiderült, hogy a legjobb barát kategóriába sorolhatja majd őket.

A család meleg és oltalmazó körében a nagymama olvasott meséivel nevelkedett, 3 éves koráig, majd, óvodába került, ahol nem mindig volt a legcsendesebb, s legjobb gyerek, egy alkalommal nagyon megijesztette ovis társát, akinek az édesanyja éppenséggel várandós volt, 3 évesen mit sem tudva arról, hogy a gyerekek honnan jönnek, azt kérdezte édesapjától, hogy az ovis társának az anyukájának miért áll annyira ki a pocija, a testétől. Apukája erre a kérdésre, köpni-nyelni nem tudod, s az nap, a napi sétálás valamilyen oknál fogva rövidebbre sikeredett a szokásosnál, amikor haza értek, az apuka elmondta az anyukának, h milyen kérdéssel állt elő 3 éves kedvenckéjük, erre az anyuka, fogta aprócska kezét, s végig húzva a hasán lévő mélyedésen, azt mondta, hogy mikor két felnőtt szereti egymást annak a szeretetnek, a legnagyobb áldása, s kiteljesedése, gyümölcsözése egy kisbaba, amelyet, az anyuka hasában hordja 9 hónapig, s mindketten szeretik, már amikor az anyuka hasában van. Aztán miután elmondta ezeket, hozzátette, hogy abból a mélyedésből volt a kislány is kivéve, mármint anyukája hasából. S ezennel, a téma lezáródott, mivel a kislány megértette.

Másnap az óvodában egy újabb nap vette kezdetét, a kislány és előző napi ovis társa játszanak, mikor a kislánynak eszébe jutott, mit mondott édesanyja, a gyerek áldásról, s a szülésről. S oda szólt ovis társához, hogy tudja, hogy az anyukája pocijában, egy kicsi gyerek van, s majd, amikor megkel szülessen, az ő testvérkéje, akkor a doktorbácsi, egy konyhakéssel majd felvágja az anyukája hasát, s kiveszi belőle a testvérkéjét, ezeket halva a kislány ovis társa sírva fakadt, a kislány nem értve miért, az ovinéni is oda sietett, s kérdezte mi történt, a kislány ovis társa elmesélte, hogy majd az anyukáját konyhakéssel fogják felvágni. A nap tovább folytatódott, s mikor a kislány anyukája kedvenckéje után jött az oviba egy elég dühős ovinénivel találta magát szemben, aki elmesélte, hogy milyen dús fantáziájú kislánya van…….

Part 1